Egyre többször gondolok rá és egyre messzebb kerül tőlem. Hosszú hónapokig tisztán láttam magam előtt az arcát, a szájszéli kis gödröcskéket, rezgő szempillákat, a megbúvó szeplőket, minden apró részlet élesen előttem cikázott, majd szép lassan az idő elhomályosította…

Mindenhonnan a múlt tör csak rám. Napról napra magabiztosabban érzem teljes lényemben, nem szándékozom továbblépni. Hű olvasóim tudhatják, tavaly nyáron feltett szándékomban állt hátrahagyni mindent, amit negyedszázad alatt megéltem, hogy újjászületve, megtisztulva a múlt…

Harminchoz közeledve, egyre többször jut eszembe a jövőm. Nem a kisstílű része, amin naponta elgondolkozunk, hogy lesz takaros lakás kiskerttel, barackfával, lesz smaragzöld ötajtós dízel a garázsban, lesz két-három szőkefürtös rohangáló vigyori tökmag, lesz itt kérem,…