Szerettem a magányt. Vagy inkább meggyőztem magam, hogy nekem ez így jó. Vitathatatlanul kellemesebb érzés volt, mint nap mint nap csikkhegyekbe pöckölni a parazsat bámulva ki az ablakon a végtelen távolba, pillanatnyi élvezet nélkül kortyolni az egyedüllét fájdalmától keserű…
2011.10.20. 20:30
Szólj hozzá!